https://freewb.hu/_userfiles_/dietszemmel/M%C3%A1k%20-%20honlapra.pdf
Bányai Gabriella
dietetikus
Korai túlsúly - tinédzser elhízás
Sokan próbáljuk magyarázni gyermekünk elhízásának okát genetikai hajlammal. S csak mentegetőzünk, hogy erről bizony mi nem tehetünk!
Nehezen ismerjük el, hogy
- a rosszul kialakított életmódunk,
- táplálkozási szokásaink,
- a táplálkozással kapcsolatos téveszméink,
- a rosszul megválasztott fogyókúra, ill. a nem megfelelő médiatartalom preferálása
- az élelmiszeripar kényelmi termékainek indokolatlan nagymértékű használata,
- a gyorséttermi láncok kínálatának feltételek nélküli elfogadása
még nagyobb szerepet játszanak a különböző mértékű súlyfelesleg kialakulásában.
Az utcát járva, talán nemcsak nekem tűnt fel, hogy látványosan megnőtt a túlsúlyos óvodások és az elhízott tinédzserek száma az elmúlt 20 évben. Sajnos az is elmondható, hogy a túlsúlyos és elhízott gyermekek arányának növekedése mellett, az elhízás mértéke is jelentősen megnőtt. Ma jóval több a súlyosan elhízott gyermek, mint évtizedekkel ezelőtt. Ezt támasztotta alá a II. országos reprezentítív növekedésvizsgálat is.
A magyar gyerekek elhízásának mértéke az európai átlag körül mozog. Magyarországtól keletre ez az arány csökken, a legmagasabb mértékű gyermekelhízást pedig az angolszász országokban találhatjuk.
A vizsgálat arra is rávilágít, hogy a tápláltsági állapot és a testtőmeggel való elégedettség nem mindig fűgg össze. (Magyarországon az európai átlagot jóval meghaladja a serdülőkorú fogyókúrázók aránya, főként a lányok körében.)
A hazai adatok megmutatják, hogy minden 8. iskolás túlsúlyos és minden 40. elhízott. A fiúk körében közel kétszer annyi az optimális testsúlytól felfelé történő eltérés, mint a lányoknál.
Néhány magyar sajátosság:
- Az alultáplált gyermekek aránya közel annyi, mint a túlsúlyosaké. (Magyarországon a gyermekéhezés is hasonlóan nagy probléma.)
- Minőségi éhezés: a gyermek a túlsúly ellenére nem jut hozzá megfelelő mennyiségben pl. a szükséges vitaminokhoz.
- A magyar gyerekek nagyobb része nem reggelizik mindennap, ami növeli a napközbeni nassolás és az esti túlevés gyakoriságát.
- Hazánkban rendkívül széles körben elterjedt a nassolás és ("gyermeknassoltatás". (Ez utóbbi, pl. amikor a szülő étkezések között akár már egész kiskorban a gyerekek kezébe nyom egy pékárut, vagy szájába valami cukros folyadékot, csak azért, hogy "nyugodjon már" az a gyerek.) Ez felesleges kalóriabevitellel jár, emellett egy rossz szokás rögzítésében segít.
- Vannak szülők, akik azt gondolják, hogy az édesség jutalmazó vagy büntető "eszköz". Nem! Az édesség egy mértékkel fogyasztható "táplálék-csoport".
A nem megfelelő tápanyagbevitel, a minőségi éhezés, a súlyfelelsleg, egyéni adottságoktól függően - de már gyermekkorban is -, okozhatnak olyan szerkezeti elváltozást és anyagcsere károsodást, amelyek fiatalon krónikus betegségek kialakulásához vezethetnek.
Sose feledjük! Bár a szervezet energiatartaléka, kompenzáló és megújuló képessége, olykor hihetetlenül nagy; de véges. Gyermekeink egészséges jövőjéért vállaljuk a felelősséget, neveljünk olyan fiúkat, akiknek a szívéhez nem a gyomrán át vezet az út, és neveljünk olyan lányokat, akik tudatos választás után teszik az ételt a család asztalára.
Bányai Gabriella
dietetikus
Forrás: http://www.ogyei.hu/anyagok/HBSC_2010.pdf
Tudatos Babavárás
Számos helyről és nézőpontból megközelítve hallhatjuk, hogy környezetünk növekvő károsító hatásai, egyre nagyobb terhet rónak szervezetünkre. Joggal helyet kap ezért az a gondolat, hogy életünk különböző területein törekedjünk egyre nagyobb tudatosságra. Különösen fontos ez akkor, ha egy új életet készülünk kihordani, mert felelősek ekkor már nemcsak saját életünkért vagyunk.
Míg az elmúlt évtizedekben a terhes anya életmódjára fókuszáltunk, ma már bizony az ezt megelőző időszak, a tudatos tervezés is előtérbe kerül. Nem mindegy ugyanis – sem az anya/apa, sem a születendő gyermek egészségének szempontjából -, hogy a teherbeesés az anya milyen egészségi állapotában következik be ill. a leendő anya/apa van-e olyan egészségi állapotban, hogy a terhesség létrejöhessen.
Az egészséges életvitelre való összpontosításból most a táplálkozás témakörét emelném ki néhány gondolat erejéig.
Fontos, hogy az anya tápláltsági állapota megfelelő legyen, tápanyagraktárai legyenek feltöltve már a terhességet megelőző időszakban. Pl. Igazolható, hogy a velőcsőzáródási rendellenesség előfordulása a terhesség előtt megkezdett folsav és B-vitamin csoport, szükség szerinti pótlásával csökkenthető. (A vitaminpótlás mindig szakember jóváhagyásával történjen.)
Kiemelendő néhány élelmiszer: A kelbimbót folsavtartalma miatt érdemes fogyasztani a terhességet megelőző időszakban. A sárgarépának a béta-karotin tartalma jelentős, amely az A-vitamin előanyaga. Az ananászban egy enzim segíti a petesejt megtapadását a méhben. A vas szintén segíti a beágyazódást, mely ásványi anyag főként az állati eredetű húsfélékből, belsőségekből szívódik fel a legjobb hatásfokkal. A vas hasznosulását elősegíti a jó aszkorbinsav (C-vitamin) ellátottság. Említésre méltó az E-vitamin hatása a terhességre. Állatkísérletekben figyelték meg, hogy E-vitamin hiányában vetélés következett be, ill. a terhesség létre sem jött. E-vitaminban gazdagok a növényi olajok, a gabonafélék csírája és a zöld növények.
A sperma egészséges termelődését elősegíti az Omega-3 zsírsav megfelelő bevitele, mely esetében a halakat preferáljuk.
Az egészséges életmóddal, a megfelelő tápanyag, vitamin és ásványianyag-bevitelű, könnyen emészthető, vegyes táplálkozással növelhető a teherbeesés esélye, a magzat egészsége. Könnyebbé válik a terhesség kihordása, lecsökken a fertőzésveszély a terhesség idején.
Bányai Gabriella
Dietetikus
Veszélyesek-e egészségünkre a gabonafélék, pékáruk mikotoxin-tartalma?
Az élelmiszer eredetű megbetegedésekben szerepet játszhatnak az élő szervezetek által termelt méreganyagok, pl. a gombák által termelt, mikroszkopikus méretű mikotoxinok. A gombák a talajból származnak és a termény felületén telepednek meg. Kedvező klimatikus viszonyok között szaporodni kezdenek, majd mérget, toxint termelnek. Hazánkban élelmiszer eredetű megbetegedést a Fusarium nemzetséghez tartozó penészgombák okozhatnak.
A mikotoxinok az emberi szervezetben akut mérgező hatást váltanak ki, és előfordulhat késői egészségkárosodás is. Emellett a gombák által okozott gazdasági kár sem elhanyagolható. A gombafertőzés és ezzel a mikotoxin termelés a helyes mezőgazdasági gyakorlattal csökkenthető.
Hazánkban főként a búza és kukorica a veszélyeztetett „mikotoxin-fertőzés”-re. A mikotoxinnal szemben ellenállóbbak a tönkölybúzafajták, a zab, a rozs, a hántolt árpa, a köles, a hajdina, a barna rizs és az amaránt. A szennyezés nem egyenletes, hanem gócok formájában jellemző. A toxinok termelődése a fertőzött gabonában nem törvényszerű.
A mikotoxinok szinte minden szerv működésében zavart okozhatnak, egyféle toxin akár több helyen is. Az akut mérgezések száma azonban európai viszonylatban ritka. Vizsgálatok szerint Magyarországon az elmúlt években nem fordult elő. Az átlagos mikotoxin terhelés jóval az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megállapított határérték alatt volt. Ez a feltétel az élelmiszerbiztonsági szabályozás betartásával rendszeres, gyakori és szigorú ellenőrzésekkel biztosítható. Az élelmiszerek által okozott betegségek bejelentése kötelező. A lakosság értesítése fertőzés esetén a piaci résztvevőknek is érdeke.
Mikotoxin-mérgezés akkor alakul ki, ha egyidőben, több, nagyobb mennyiségű mikotoxin, találkozik a legyengült immunitású szervezettel, hosszabb időn át. A toxinok jelenléte – ha nem is okoz betegséget - folyamatosan gyengíti az immunrendszert.
A gyermekek és az idősek szervezete érzékenyebb a mikotoxinokra is. Hazánkban azonban a munkaképes lakosság általános egészségi állapota az európai átlag alatt van, rossznak mondható. Ez fokozott veszélyt jelenthet az egyes emberek szintjén.
A mikotoxinok a gabona külső korparészét szennyezik. A teljes kiőrlésű lisztek fogyasztóinál mégis ritkábban fordul elő fertőzés. Mivel a gabonaszemek külső, néhány mikrométeres részét koptatják, ezáltal a szennyezett részt épp letisztítják a magról; ezért terhelés nem mérhető.
Forrás: www.hirextra.hu
Megelőzésként vásároljunk jó minőségű termékeket, számunkra megbízhatónak ítélt gyártótól. A másik, amit tehetünk, hogy szervezetünket nem terheljük fölösleges élelmiszer adalék-anyagokkal, de biztosítsuk számára a megfelelő tápanyag, vitamin és nyomelem-szükségletet. Tartsuk karban testünket edzéssel és tudatosan törekedjünk lelki egyensúlyra.
Bányai Gabriella
Dietetikus
Forrás: www.hvg.hu
Dr. Rodler Imre: Élelmezéshigiéné, Medicina (2007)